Alapok

Bevezetés Koncepció Előny-Hátrány Alkalmazás Menü Verziók Egyéb Letöltés

Adatbevitel

Adatelemzés

Bevezetés

A KLB nevű MS Access alkalmazás az alábbi feladatra és céllal készült:

Feladat: egy adott raktárban meglévő több ezres tételszámú anyag, eszköz, készlet (a továbbiakban: áru) felmérése.

Cél: a kapott adatokból megállapítani (kiszámítani) mekkora kapacitású új (korszerű, magasrendszerű) raktárra van szükség a meglévő áruk elhelyezéséhez.

széleskörű lekérdezési lehetőséggel tartja nyilván az adott raktárban tárolt áru-, áru-csoport méretadatait;
az áru méretadataiból kiszámítja mekkora az egyes áru-, árucsoport hasznos területe, illetve térfogata;
javaslatot tesz az áru új raktárban történő tárolására (állványos, állvány nélküli) vonatkozóan.

Egy tipikus logisztikai iskolapélda:

Milyen alapterületű raktárra van szükség 900 t kartondobozba csomagolt konzerváru tárolásához, ha

1 kartondoboz tömege 30 kg,
1 EUR raklapon (800 mm x1200 mm) 10 db doboz helyezhető el,
egymásra halmozva 3 rakomány tárolható állvány nélküli tömb-tárolással,
a terület kihasználási mutató (rakomány területe/raktár területe) 70 %?

A megoldás logikai lépésenként egy változatban:

A 900 t (900 000 kg-nyi) anyag, mivel 1 doboz tömege 30 kg, 900 000 kg/30 kg = 30 000 db dobozt jelent.
Mivel 1 raklapra 10 doboz helyezhető el, így a 30 000 db doboz 30 000/10 = 3000 raklapon fér el.
Az egy raklapra pakolt 10 db dobozt együttesen nevezzük el rakomány-egységnek. Ennek a rakomány-egységnek a terület igénye 1 raklapnyi terület: 0,8 m x1,2 m = 0,96 m2.
Mivel 3 rakomány-egység halmozható egymásra, az így kapott halmazban - nevezzük ezt tömbnek - 3 raklapon, 10-10 doboz, összesen 3 x 10 = 30 doboz helyezhető el.
Az 1 raklap területnyi helyen (0,96 m2) tehát egy tömb helyezhető el, ez 30 dobozt jelent.
Mivel nekünk 30 000 dobozunk van, így 30 000 doboz /30 doboz = 1000 tömbre lesz szükségünk.
Az 1000 tömbnyi halmaznak 1000 x 0,96 m2 = 960 m2 terület szükséges.
Ha a raktár területe x m2 (100 %), rakomány területe 960 m2 (70%), akkor

x = 100%/70%*960 m2 = 1371 m2

A fenti gondolatmenet számadatai és képletei MS Excel táblázatban az alábbiak szerint néznek ki:

Az ismert adatok (B,C,D,E oszlopok) bevitele (INPUT) után - meg kell adni a szükséges alap-képleteket (F-L oszlopok) és az eredmény (OUTPUT) azonnal látható (F-L oszlopok).

Ugrás a tetejére!

Koncepció

1. Gondolkodjunk magasraktározási rendszerű raktárban, alapvetően raklapra helyezhető egységrakományokban;

2. Határozzuk meg az egységrakományokat (Raklap, Konténer, Polcok), adjuk meg ezek méreteit.

3. Mérjük fel a hadfelszerelést anyagcsoportonként, anyagfajtánként.

3.1. Ehhez adjuk meg a hadfelszerelés mennyiségét, 1 db-nak a tömegét.

3.2. Vizsgáljuk meg az adott anyagcsoport "csomagolását" (méret meghatározások).

3.2.1. Ha csomagolt, ill. csomagolható, adjuk meg a valós csomagolóanyag méreteit;

3.2.2. Ha nem csomagolt, nem is csomagolható, vagy a tárolási szabályok szerint szabadon kell tárolni, mérjük le az adott hadfelszerelést és ennek méreteit alkalmazzuk egyfajta virtuális csomagolóanyagként.

4. Számoljunk

5. A hadfelszerelés méreteinek ismeretében, a számított értékek elemzésével tegyünk javaslatot a tárolási módra,

6. Kérjünk be olyan adatokat, amelyek a későbbiek során használhatók.

7. Az összes adat ismeretében, azok elemzésével, értékelésével az eddigieknél jóval pontosabban meghatározható a hasznos terület és hasznos térfogat szükséglet.

8. Az adatok alkalmasak szállítótér kapacitás számvetésére is.

Ugrás a tetejére!

Előny-Hátrány

Előnye:

Szükséges INPUT adat mennyiség 1-1 hadfelszerelésre vonatkozóan rendkívül csekély.
Az adatbázis kezelő csak olyan adatokat kér be, amely a raktárvezetők által ismert;
Az alapadatok helyes bevitele után azonnal egy sor olyan adatot biztosít, amely manuálisan csak nehézkesen számítható - sok esetben hibákkal.
A táblázat javaslatot ad az adott hadfelszerelés raktárban történő elhelyezési módjára vonatkozóan;
Két azonos elhelyezési mód esetén (pl. raklap is és polc is) gyors döntés hozható, mert a szükséges adatok azonnal láthatók és összehasonlíthatók (pl. raklap mennyiség, polc terület, stb.);
Beiktatott ellenőrző pontokkal, kötelező adatokkal, hibaüzenetekkel az adatok helyessége/helytelensége azonnal kiszűrhető;
A számítás mechanizmusa alkalmassá teszi a programot szállítótér-kapacitás kiszámítására is.

Hátránya:

A táblázat kitöltése nagyfokú odafigyelést igényel.

Ugrás a tetejére!

Alkalmazás

Raktárkapacitás meghatározása MS ACCESS ADATBÁZIS KEZELŐ segítségével

Minden 3 dimenziójú anyaghoz, eszközhöz, készlethez, stb. (a továbbiakban: hadfelszerelés) hozzárendelhető egy olyan mérőszám, amivel meghatározható annak a terület-, és/vagy a térfogat-szükséglete. Ehhez, a legtöbb esetben egyet kell tenni: a hadfelszerelést - vagy ténylegesen, vagy elméletben - bele kell helyezni egy téglatestbe (hívjuk egyszerűen doboznak) és meg kell határozni annak méreteit.

A doboz méretadatait ismerve, könnyen kiszámolható annak a térfogata, melynek ismeretében meghatározható, hogy pl. adott helyre (pl. raklapra, polcra) mennyi fér el belőle. A doboz méretadatai alapján az is meghatározható, hogy mely hadfelszerelés tárolható pl. raklapon (súly/méret határ), mely hadfelszerelés tárolható pl. állvány nélkül, halmozva, vagy halmozás nélkül.

A program alkalmazása az MH ARB esetében:

Az adatbázis kezelő precíz tárolótér kapacitásszámítást képes végezni:

minden olyan helyen, ahol viszonylag nagy mennyiségű azonos cikkcsoportú hadfelszerelés van tárolva;
ahol a tárolt hadfelszerelés-féleségek nagy mennyiségű azonos méretű tároló dobozokban, ládákban, egységcsomagokban léteznek;
polcra helyezhető hadfelszerelésre vonatkozóan;
egyedi jellemzővel rendelkező hadfelszerelésre vonatkozóan, bevitt helyes alapadatok esetén.

Ugrás a tetejére!