Hogyan mérjük fel

Raktáranként, lehetőleg a nyilvántartásoktól függetlenül.

Mit jelent ez, mondjuk egy több ezer tételből álló pc. és gépjármű-technikai alkatrészeket tároló raktár esetén?

Elsősorban azt, hogy aki a számviteli, vagy a tárolótér-nyilvántartás böngészésével, uram bocsá annak megnevezései táblázatunkba történő átmásolásával kezdi a feladatot, az rossz úton jár!

A feladat az, hogy meghatározzuk a meglévő készlet tárolótér-igényét. Nyilvánvaóan ez most, az adott nyilvántartási, raktár-kapacitási környezetben egészen más, mint egy új, modern, megfelelő raktárnyilvántartással (vonalkód) ellátott raktározási rendszerben.

Amíg ma manuálisan kell megkeresni pl. 1-1 pc. kóddal ellátott alkatrészt, akkor természetes az a követelmény, hogy az alkatrészt jól látható, elérhető, állványcimkével, esetleg más módon is megjelölt helyen tároljuk. Ha ebből az alaktrészből 1 db van per pillanat raktáron, akkor ezt az 1 db alkatrészt fogjuk tárolni egy raklap méretű, 1 m magas rácsos konténerben. Kizárólag azért, mert sok rácsos konténerünk van, és mert egyébként a raktáros nem találná meg (hacsak nem vezetne még egy nyilvántartást arról, melyik konténerben, mi van.)

Könnyen belátható, hogy ez a módszer egy modern raktárnyilvántartással rendelkező raktárban gazdaságtalan, megengedhetetlen, mondjuk úgy, ostobaság!

A konkrét készlet-felmérésnél jól jöhet a raktárvezető tapasztalata. Egy módszer - szerintem:

a.) Vonja össze az összetartozó alaktrészeket (pl. gépjármű típusonként), figyelve arra, hogy nagyjából azonos méretű, tömegű alaktrészek kerüljenek egy-egy csoportba

b.) Nevezze el ezt az "alkatrész-csoportot", hogy később be tudja azonosítani.

c.) Állapítsa meg hány féle, alaktrészt "válogatott" össze.

d.) Adja meg az összevont alkatrészek egységnyi (átlag) súlyát.

e.) Jegyezze fel az adatokat, pl.

- UAZ-469 erőátviteli rendszer alkatrészei;

- 200 db (valójában 200 féle);

- 1 alkatrész súlya (átlag): 20 dkg;

- "csomagolóanyaga" 1 db rácsos (lehajtható oldalfalú konténer).

Megj.: Ezek az adatok kellenek majd a KLB 2.x nyilvántartás kitöltéséhez.

Célszerű a 200 féle anyagot valamilyen módon megjelölni, hogy többször ne vegyük számba, illetve adott esetben tudjuk bizonyítani, miért "annyi az annyi".

f.) Egy raktár felmérése után vigye fel az adatokat a KLB 2.x MS Access nyilvántartásba.

A többezer tételből ezzel 200 tétellel végzett...